Ökofalu szervezés

05. Néhány ökotanya

Olyan ökotanyákat sorolok itt fel, melyek az önfenntartás felé igyekeznek. Céljuk elsősorban az önfenntartás és nem a külpiacra való termelés. Nem igyekeznek tömegtermelést kialakítani a meggazdagodás érdekében, más az értékrendszerük.

Az Ökotanya térkép nagyban

1. Paulovics Péter

Jurta a göcseji erdőben
A Paulics család élete. Sajátos kérdések és válaszok a 21. századi világra.
Az ECHOTV műsora - 2011.10.23.

Paulovics Péter

A biológus, aki a Csemete egyesület társelnöke volt, Tápé határában él egy tanyán. Kísérletezik: önfenntartó akar lenni. Annyira, hogy külső segítség nélkül is meg tudjon élni, és lehetőleg egyáltalán ne legyen szüksége pénzre.

forrás, további részletek: www.delmagyar.hu

2. Élhető Világ Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Projekt (Nemessándorháza)

- A legtöbben azt hiszik, hülyék vagyunk, és jó dolgunkban már nem tudtunk mit kitalálni, ezért kezdtünk itt Magyarországon farmert játszani. De nem erről van szó - mondja a férfi. - Egyszerűen betelt a pohár. Arra eszméltem, hogy negyvenegynéhány évesen hajnalban kelek, hajtok megállás nélkül, és soha semmi nem elég. Nap mint nap látod a tévében a reklámokat, amik azt sugallják, hogy vesztes vagy, ha nem a legutolsó divat szerint öltözöl, ha nem a legújabb mobiltelefonod van, ha nem trendi az étkezési szokásod. Ha van kétszobás lakásod, akkor háromszobás kell. Megvetted a Volkswagened? Legközelebb Audit vásárolsz, s ha az is megvan, akkor plazmatévéért meg egzotikus utazásért küzdesz, egyre jobb fényképezőgépet, kamerát, számítógépet akarsz.

forrás, további részletek: www.zalaihirlap.hu
www.nol.hu

3. Echo Tanya (Ópusztaszer)

Annak érdekében, hogy magunk is a természet szépségének valós építőelemeivé válhassunk, illetve akként megmaradhassunk, egy élethossziglani utazás vár ránk, aminek a helyi növény- és állatvilág bizalmas közelségből való megismerésével kell kezdetét venni. Főként a vidékünkön őshonos növények előnyben részesítése ihletett minket egy élő kerítés (régies nevén garád vagy grádics) megalkotására, egy jövőbeni erdőterület megalapozását szolgáló faiskola vagy akár a külterjes gyümölcsösünk létrehozására, melynek fajtaösszetételét úgy választottuk meg, hogy azok minél jobban képesek legyenek idomulni a változó éghajlatunkhoz (növekvő hosszúságú száraz időszakok, előrejelezhetetlen csapadék, szélsőséges hőmérséklet ingadozások).

forrás, további részletek: www.echotanya.hu

4. Pipacs-tanya (Pusztaszer)

- Nem egyszerű a biogazdaságból megélni, de mi nem termelni akarunk. Mi egy életformát szeretnénk továbbadni, amit mi élünk. Tehát mi szeretnénk ebből megélni is, illetve példát mutatni is, valamint a gyerekeknek egy más jövőképet felépíteni. Hogy ezt gazdaságosan lehet-e? Amit tudunk, megtermelünk saját magunknak. Mivel mindent nem tudunk megtermelni – 80 százalékban vagyunk önellátók -, bizonyos értelemben szükségünk van a külvilágra is.

forrás, további részletek: www.freeweb.hu
www.gazdakor.szie.hu

A felsorolás természetesen nem teljes.
Ha ismersz olyan ökologikusan szerveződő egyéni gazdaságot, tanyát, ahol nem a meggazdagodás a cél, hanem az ökologikus élet, írd meg!
okofaluszervezo(kukac)gmail(pont)com

Következő: 06. Ökotelepülésekkel kapcsolatos szervezetek

Vissza: Magyar ökofalvak szub- és objektív bemutatása

06. Ökotelepülésekkel kapcsolatos szervezetek

Magyar ökofalvak bemutatását az ökotelepülésekkel kapcsolatos szervezetek felsorolásával zárjuk.

1. Magyar Élőfalu Hálózat
www.elofaluhalozat.hu
www.vimeo.com
www.tea.uw.hu/elofalu.html
 

2. Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért (Dötk)
www.greenenergy.hu
 

3. Sokoró Ökológiai Park Alapítvány (Győrújbarát)
www.greenenergy.hu
 

4. Fenntartható Örökség és Környezet Közhasznú Egyesület (Bélavár)
www.fokke.hu
 

5. Ökológiai Intézet Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (Miskolc)
www.ecolinst.hu
 

6. Független Ökológiai Központ Alapítvány (Budapest)
www.fenntarthato.hu
 

7. Természetes Életmód Alapítvány (Ágostyán)
www.teaagostyan.hu

8. DNS Egyesület (Budapest)
www.pilleko.hu
www.youtube.com
 

9. Bokartisz Kht (Karcsa)
Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Közhasznú Társaság
www.bokartisz.hu
Karcsa, Petőfi út 11.
tel: 47/542-027; Fax: 47/342-009
e-mail: iroda@bokartisz.hu, erkecse@enternet.hu

10. Klímabarát Települések Szövetsége (Budapest)
www.klimabarat.hu
 

11. További oldalak hasonló öko szervezetek felsorolásával:

www.sarkozybio.hu

www.budapesti-agrarkamara.hu

www.okoszolgalat.hu

www.uni-miskolc.hu

A lista természetesen nem teljes,
ha tudsz más hasonló céllal működő szervezetet, írd meg!
okofaluszervezo(kukac)gmail(pont)hu

Vissza: Magyar ökofalvak szub- és objektív bemutatása

És akkor miért is ökofalu?
 

Ma fent jártam fővárosunkban. (Szerencsére nagyon ritkán kell felmennem.)

Nem is volt olyan nagy a dugó (az elején). Aztán elkezdett kaparni a torkom. De azért van ellenállóképességem, hogy leküzdjem. El is múlt. Nem is olyan rossz, meg lehet szokni. (Igaz évente 16.000 embernek nem sikerül.) Kimutathatóan a levegő porszennyezettségétől halnak meg ennyien a fővárosban. És akkor még hol vannak az egyéb kipufogógázok? Inkább nem kísérletezek. És kifelé végig, de végig araszolás, kamionok, fekete felhőt eregető dízelcsodák. De mikor ezek arrébb kerültek, fellélegezhettem, milyen jó levegő!

Ekkor jut eszembe az az érzés, mikor erdei kirándulásból, vagy akár csak kisebb faluból közeledek egy nagyobb város felé, vagy haza, megcsap a szmog. Mindegy, milyen idő van. És milyen jó a lakótelep kis utcájának friss levegőjét szívni a főbb utcák után. De vajon milyen is lehet az a levegő valójában? Nincsenek illúzióim.

Nem is vásárolok utcán árult zöldséget, gyümölcsöt. Na ez aztán az önáltatás, hiszen a boltba is csak az utcáról kerül be a levegő!

És visszatérve a közlekedésre. Az autópályán többször 20 km/h alá csökkent a sebesség. És láttam vadonatújonnan átadott elkerülő szakaszokat, körforgalmat és ott is állt a forgalom. Már elkészültükkor kevésnek bizonyultak.

Hova rohanunk?
Mikor állunk meg?

Ebben nincs átmenet. Vagy kiszállunk és megyünk a magunk útján, vagy sodródunk a korral. Ki-be szállni sokáig nem lehet és veszélyes is.

Ezt még el kell mondanom:

Bicikliztünk a Balaton-Felvidéken át az erdőn és kiérve egy kis településre félreállítottak minket, mert jött a motoros (HD) felvonulás. Pontosan 22 percig tartott. Ha valaki még nem próbálta erdőjárás után ezt a szmogot szívni, hát ne is tegye. (Pont olyan helyen állítottak meg, ahol nem volt menekülés.)

És ma ez még trendi. Trendi a motoros felvonulás, quadozni, krosszozni az erdőben, autóversenyezni...

És akkor miért is ökofalu?

Hát ezért.
Ma azt mondtam magamban. Inkább többet ne lássam a fővárost. Nekem ennyit nem ér. Ennél sokkal többet ér kint lenni a természetben, hallgatni a madarakat és együtt lélegezni a természettel.
Sokkal többet ér befelé (tetszés szerint az ég felé, stb) nézni, itt keresni és megtalálni az igazi értékeket.

Na hát ezért ökofalu. Ezért van ez a blog, hogy többen - együtt - közösen megtaláljuk amit szeretnénk.
 

Realitás-e az ökofalu? – vitairat
Avagy: van-e létjogosultsága ma Magyarországon egy ökofalu létrehozásának?

Rögtön az elején kijelentem: nincs. 

Persze ez csak attól függ, mit nevezünk ökofalunak, hol húzzuk meg a határt.

Az ökofalu számomra nem fejeződik be a bio minőségű növénytermesztéssel, építkezéssel és környezettudatossággal.
Az ökofalunak az ökológiai lábnyoma nem haladhatja meg azt a méretet, hogyha mindenki így élne, akkor a föld el tudná tartani ilyen életvitel mellett az embereket. (Ma sokszorosan feléljük a Földet.)

Számold ki a lábad nyomát!

• http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html
• http://www.kothalo.hu/labnyom
• http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php

(Persze mind más eredményt ad ki, de legalább elgondolkodtat életünk bizonyos részleteiről.) Az most nem kérdés, hogy a földön a Homo Sapiens Sapiens már rég túlnépesedett.

• http://bocs.hu/_earth_human.html

Nagyon szép az az ökofalu, amelyik a növényeket biológiai úton termeszti, az épületeket szintén lebomló, természetes anyagok felhasználásával készíti, csak az a probléma, hogy a külvilág igen aktív megléte nélkül nem tudna fennmaradni jelenlegi életvitele folytatása mellett.
Mert az ökofaluban való élethez is szükség van a pénzre.

Hogyan állítható elő a pénz egy ökofaluban?

• Látogatókat vonzzunk be, akiktől belépőt szedünk, adományt gyűjtünk és eladjuk megtermelt termékeinket.
• Az előállított termékeket rendszeresen beviszük a piacra, vagy helybe jönnek érte a vevők.
• Naponta járunk be a városba dolgozni.
• Interneten keresztül dolgozunk.
• A hátrahagyott ingatlanok kiadásából, egyéb falun kívüli befektetésekből.

Azért ezek feldagasztják, még ha közvetve is azt a bizonyos lábat!

De miért is van a pénzszerzés kényszere rajtunk?

• Mert amikor a gyerek felnő iskoláztatni kell... És utána elindul a városba szerencsét próbálni, mert az ökofaluban nem tud megélni.
• Mert az államnak fizetni kell a TB-t, amit igaz nem valószínű, hogy valaha is igénybe kell venni.
• Mert áram, internet azért mégiscsak kell, nem élhetünk „ökonyomorban”!
• Autó is kell, mert néha el kell menni kikapcsolódni, nyaralni és a városba vásárolni.
• Állagmegóvás és folyamatos fejlesztés.
• És még sorolhatnám.

Gondolom, aki e sorokat olvassa, már régen rájött, hogy TV nélkül is van élet, ráadásul jobb is. Ugyanígy el lehet jutni a fentiek elhagyásához is.

Természetesen egy csomó mindent nem lehet előállítani egy ökofaluban.  Üveget, szerszámokat, néhány fűszert, ruhát(?), cipőt(?), de még egy gombostűt sem. Nem lehet teljesen önellátó.
Régen is így volt ez, de akkor még tudatos volt a vásárló. Nem volt felesleges pénze, és nem is volt a társadalom fogyasztói, nem voltak reklámok és egy-egy tartós fogyasztási cikk nem a garancia lejártáig volt tervezve, hanem valóban tartósnak.

Nagy Feró is megénekelte ezt már 1984-es lemezén:

Szóval elkerülhetetlen a termékek eladása. Mindig is így volt ez, de a mennyisége, a pénz iránti szükséglet és az abból fedezhető álszükségletek még jócskán csökkenthetőek.
 

A legellentmondásosabb számomra az állattartás (külpiacra) egy-egy ökofaluban. Az állatfarm ökológia lábnyoma messze meghalad minden más ökofalubéli lábnyomot. És még maga alá is piszkít.
A saját ürülékünk a nádgyökérzónástól a komposztvécéig el van tüntetve, de senki nem fut az állatoké után.
Voltam olyan helyen, ahol a bio-ökoturizmusra berendezkedett család a szennyvízkezelést szikkasztóval „oldja meg”. Az ivóvizet pedig a szikkasztó közelébe fúrt kútból nyeri.

Ökofalu, vagy milliomos bioparadicsom?

Ökofalvakban járva azt tapasztalom, hogy a társadalom tehetősebb rétege (tisztelet a kivételnek) is ökokalandba vágott. Ökoméreten túli, űrtechnikájú gépészeti elemekkel ellátott házakat építettek, melyek már önmagában túllépnek azon az elven, hogy a Föld eltartó képessége ezt megengedheti mindenkinek.
Sokan úgy látják, hogy egy ökoházat felépíteni ugyanannyiba kerül, mint egy hagyományosat, emellett sokkal több hátránya van, több buktatója van az építkezésnél és a továbbiakban.

Van még min javítani. Én sem vagyok tökéletes. Csak írok és próbálok helyesen élni, előkészíteni, informálódni, hogy így élhessek és hogy találkozhassak olyan emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak és talán közösen létrehozhatjuk a magunk kis szigetét. Példát mutatva másoknak is, hogy lehet, van értelme.

Te hogy látod? Írd meg!