Ökofalu szervezés

A hajdina tartalmaz egy vörös festékanyagot, mely az arra érzékenyeknél fényérzékenységet válthat ki. Ez a festékanyag meleg hatására kioldódik, könnyen eltávolítható.

A hajdinát meleg vízben megmosom, majd felteszem főzni bőséges vízben. kb. 8 perc elteltével az elszíneződött főzővizet leöntöm róla, és tiszta, forró vízzel felöntöm. Újabb  kb. 8 perc múlva megismétlem ugyanezt. Kicsit macerásnak tűnik így leírva, készítés közben mégsem érzem ezt. Szívvel, lélekkel végezve, a főzés minden momemtuma öröm!

 

A másodszori felöntést követően rakható bele sárgarépa, csicsóka, karalábé, káposzta kelkáposzta stb., fűszerek (köménymag), zöldfűszerek (petrezselyemzöld, majoranna, zellerzöld stb). Aki csípősebben szereti rakhat bele chilit, cayenne-borsot is. Összesen 20-25 percnyi főzés után a hajdina kész, tálalható. Szórjuk meg kevés pirospaprikával,  finomra aprírott hagymával, fokhagymával, ízlés szerint egyéb fűszerrel.

Megjegyzés:

A hajdina melegítő hatású, gondoljunk csak a háromszög formájú alakjára, mely a tűz elemet szimbolizálja. Hidegebb napokra ajánlott.

Jó hatással van a csontrendszerre, az érrendszerre, izmokra, azonban csak akkor, ha a gabona savasító jellegét ellensúlyozva fogyasztunk hozzá zöldségféléket, (különösen répaféléket), melyek tápsóban (kálcium, kálium, magnézium stb.) gazdagok. Máskülönben a hatás épp az ellenkezője lesz: a sók szervezetünkből (fogak, csontrendszer) vonódak ki.

<< Vissza a Kásákhoz

Hozzávalók:

250 gr barnarizs
100 gr vöröslencse
3-4 babérlevél
8-10 borókabogyó
1 tk. köménymag
további ízesítéshez: kakukkfű, citromfű, petrezselyem

Elkészítése:

A rizst feltesszük főni (a gabonák főzési idejét betartva! - jelen esetben: a barnarizs ötszörös mennyiségével + a lencse háromszoros mennyiségével.) 30 perc elteltével beledobom a korábban elfelezett/elnégyelt borókabogyókat, a köménymagot, a babérlevelet, majd a megmosott vöröslencsét. További 25 percig főzöm.

A rizst és a lencsét lehet külön is főzni, ha bizonytalanok vagyunk pontosan mennyi idő kell mindkettőnek, hogy együtt főzve egyszerre készüljenek el. Amikor egy újfajta rizzsel, illetve lencsével próbálkozok, én is szívesebben alkalmazom a különfőzést.

Tálaljuk, majd miután ehető hőmérsékletűre kihűlt a tetejére rakjunk apróra feldarabolt fokhagymát, borsot, petrezselymet, citromfűvet, kakukkfűvet. 

Együnk hozzá nyers, friss idényzöldségeket, például sárgarépát, kerekrépát, retket. Az étkezés előtt rágjunk alaposan szét 1 evőkanál szezámmagot vagy lenmagot, vagy öntsünk hideg sajtolású olajat a zöldségekre. (A sárgarépában lévő béta-karotin felszívódásához mindenképpen szükséges némi olaj.)
Ez az étel táplál, gyengén melegít, laktat. 

Tipp:
Hideg hónapokban a főzés utolsó perceiben rakhatunk hozzá sárgarépát, vagy más zöldségeket, ezzel erősebb melegítő hatást érünk el.
Ha figyelembe vesszük a táplálékok termikus hatását, azt megfelelően alkalmazzuk, mi magunk is ellenállóbbak leszünk, jobban tudunk alkalmazkodni a hőmérséklethez, a hőmérséklet-ingadozásokhoz, és tulajdonképpen mindenféle változáshoz.

További táplálkozási alapelvekről olvashatsz itt.

Épp csak elkezdődött október, a hőmérsékelet azonban inkább nevezhető novemberinek. Hideg időjárás esetén forduljunk a melegítő tulajdonságú élelmiszerekhez. Az egyik ilyen a zab, ami a magas foszfortartalmának köszönheti e tulajdonságát.

Gabonaszem formában bármilyen ételt készíthetünk, amihez egyébként rizst használnánk. Pehely formában nekünk a nagy kedvencünk a zabpehely-chai és a mákos zabpehelygaluska.

A legjobb az, ha közvetlen kenyérsütés előtt őröljük meg a teljes gabonát, mert őrlésmelegen jobban kel a tészta - különösen akkor, ha elegendő friss, tiszta levegővel érintkezik a gyúrás közben. Már csak ezért is, gyúrjuk magunk a tésztát, ahelyett hogy egy zárt kenyérsütőre bíznánk e feladatot.

Élesztőt nem használunk, mert az a sütés ellenére is erjeszt, hatására alkohol képződik a szervezetben, bomlástermékeként pedig megjelenik a húgysav, ami a reuma és sok más betegség fő okozója. Bizonyos esetekben, pl. candida-kúrák ideje alatt, mindenképpen az élesztőmentes kenyérfélék fogyasztása ajánlott. Amennyiben candida vagy egyéb gombásodás tekintetében rendben vagyunk, használhatunk kovászt!

Ez abban különbözik az élesztőtől, hogy míg az élesztős kenyér gyorskelesztett,  és alkoholos erjedési folyamattal jár, addig a kovász esetében az érlelési folyamat  lényegesen hosszabb, és döntően tejsavas, ezért a tápanyagok jobban ki tudnak oldódni a gabonából. A kovásszal készített kenyér táplálóbb, és könnyebben emészthető az élesztős kenyérnél!

Kenyeret ősszel, télen és tavasszal fogyasztunk, nyáron kevésbé jellemző. Egyrészt a megfelelő hőkezeléshez szükséges, hosszú (kb. 2 órás) kenyérsütés hatására az étel meleg termikus hatással töltődik fel, ami, lássuk be, meleg nyári napokon nem szükségeltetik, másrészt a leggondosabb tárolás mellett is, állásában/tárolás során minden élelem, így a gabona is veszít értékéből. Tehát lehetőleg még nyár előtt használjuk el gabonánkat, mert hamarosan úgyis jön a friss adag, az azévi termés.

Nyáron találunk bőven friss zöldséget és gyümölcsöt. Bőven elegendő egy-egy étkezés alkalmával e lédús és hűsítő terményekkel feltöltekezni. A természet tudja, mikor mit kell adnia, figyeljük és alkalmazzuk a természet törvényeit étkezéseink során is, hamarosan tapasztalni fogjuk az így keletkező pozitív hatásokat (energikusság, tisztább, pozitívabb gondolkodás, stb. A természeti törvények betartásával az emésztés nem igényel különösen nagyobb energia befektetést, az energiánk megmarad más haszos folyamatokra, tevékenységekre.)

Élesztő nélküli kenyér
Kurkumás lepénykék
Pizza
Ropogós pite
Tönkölybúzás kenyérkék

Kenyérsütéshez készítsd el a saját kemencédet, amely vesszőből és sárból is elkészíthető. Lásd Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék c. könyvét.